Mi történik a régi akkukkal, ha már nem bírják?

 

Van az a fiók, ami minden lakásban létezik: a „majd jó lesz valamire” gyűjtőhely. Ide kerülnek a fél pár kesztyűk, a régi töltők, néhány csavar, és persze azok az elemek meg akkuk is, amikről nem tudjuk, mi legyen velük. Kidobni nem szívesen dobjuk, mert érezzük, hogy nem oda valók a sima kukába. De kerülgetni sem túl kényelmes, főleg amikor már a negyedik darab is gurul ki a fiókból.

A használt akkumulátorokkal kapcsolatban a legjobb kiindulópont az, hogy nem szemétként érdemes rájuk nézni, hanem olyan tárgyként, aminek megvan a maga „utóélete”. Sok típusban vannak visszanyerhető anyagok, ezért léteznek gyűjtési és leadási lehetőségek. Ilyenkor jön képbe az akkumulátor felvásárlás is, amit sokan elsőre furcsán hangzónak éreznek, pedig a lényege egyszerű: ahelyett, hogy kallódnának, szervezett csatornán keresztül kerülnek tovább feldolgozásra.

A hétköznapokban ez annyit jelent, hogy ha összegyűltek a lemerült darabok, érdemes egy helyen tárolni őket, ahol nem sérülnek. Nem kell túlgondolni: száraz, biztonságos hely, lehetőleg úgy, hogy ne érintkezzenek össze-vissza fémtárgyakkal. Ha valamelyik felpuffadt, repedt vagy szivárgásnyomot látsz rajta, az már figyelmeztető jel, ilyenkor különösen óvatosan bánj vele.

Sokan azért halogatják a leadást, mert azt hiszik, bonyolult, közben inkább csak szokás kérdése. Ha már egyszer rászánod magad, felszabadító érzés: kevesebb kacat otthon, és közben jó tudni, hogy nem a kukában végzi. A fiók pedig végre visszakapja az eredeti funkcióját: nem raktár, csak egy fiók.